Bkv/intérieur

Fülöp Dániel Fotóriporter- és Képszerkesztő szak 06.70.535.5120, f_dani85@yahoo.com

Városaink fejlődésével egyenes arányban nő a számuk azoknak a jelenségeknek, folyamatoknak, melyeket korunk társadalmának megértéséhez elengedhetetlenül értelmeznünk, feldolgoznunk, az azokból következő eredményeket alkalmaznunk kell. Ilyen az általánosan tapasztalható közöny, unottság, vagy az indokolatlan agresszió, ami mindennapjaink részévé vállt. Elszaporodnak az identitás nélküli terek, amelyek nem rendelkeznek történelmükkel és melyeknek besorolása viszonylagos.

Városi tömegközlekedésünk utasterei is ezen terek közé tartoznak. Közönyt és unottságot teremtenek, süketekké és némákká tesznek, megfosztanak minket a cselekvés képességétől. Egyetlen célunk A pontból eljutni B-be, így a közte eltelt idő, és a minket befogadó tér csupán zavaró, kényelmetlen tényezővé válik. Funkciójuk defniálja utastereinket, így azokban csak ritkán alakulnak ki valódi kapcsolatok a tömegbe zsúfolódott emberek között. A sofőrök pedig, akik talán utolsóként járják be ténylegesen az út programszerű állomásait, mint a jövő teljesen robotizált technológiáinak előfutárai végzik munkájukat, arctalanul, az utasoktól elszeparált fülkékben. Őket a járművel azonosítjuk, valós identitásuktól megfosztva, mint „nem személyekre” tekintünk.

Munkám során az érdekelt, miként viszonyulnak ezek a személytelenné tett embererek, és identitásuktól megfosztott terek egymáshoz és a befogadóhoz.

Az elkészült sorozat célja, hogy a témában felmerülő kérdéseket, esetleg válaszokat a befogadóban generálja. Törekedtem úgy ábrázolni az utastereket és sofőröket, ahogyan a hétköznapokban nem láthatók, önmagukban, megteremtve annak a lehetőségét, hogy újraértelmezzük jelenlétükhöz fűződő viszonyunkat. A felvételi technika és méret ezt a kép és befogadó közötti „direkt” kapcsolatot hivatott erősíteni, elősegíteni.